Épp egy leszbi gyanús számot nézek. Két boldog nő énekel, úgy tűnik, mintha egymással lennének boldogok. Nem a magánéletükről beszélek, hanem arról, amilyen benyomást a klip kelt bennem. Egyiküket a szám szerint bántalmazták is egy korábbi párkapcsolatában. Ahogy egy félmondatos utalásból kiderül.

Manapság a nők életének, szenvedésének, örömének, ezer ág - bogának hangosságát éljük. Értem, ez jó, oké, világos.

De férfiként mi is sokszor ugyanazt vagy hasonlót megélünk, de ha beszélni próbálunk erről, hallatni a hangunk, falakba ütközünk. A társadalom, a média elutasításába. Pedig sokkalta rétegzettebb élet férfiként élni, mint azt ma oly sokan gondolják, és még többen vallják. Akkor is, ha az ember fia egy hetero, középkorú férfi.